Amikor az emberfia elkezdi az életmódváltást, az első dolga legyen felkeresni egy dietetikust, aki segít a megfelelő életmód és táplálkozási rutin kialakításában. Megtanítja, hogy mi az az étkezési napló, mit, hogyan, mennyit és mikor kell enni. Ha kellően szigorú, de kedves dietetikust találunk magunknak, akkor rendkívül gyorsan jönnek az eredmények. Néha még most is előveszem az étkezési naplómat, amiben feljegyeztem a kalóriákat, az étkezés előtti és utáni vércukormérések eredményeit. A digitális korszak gyermekeként applikációkat használtam (használok még most is), így rendkívül részletes eredményeket tudtam prezentálni. Kifejezetten jó érzés volt, amikor már csak azt hallottam, hogy ez így rendben van.

A szokásos heti szeánszok előtt és után találkoztam a 2. típusú fakírokkal. Ők azok, akik vérben forgó szemekkel, epét hányva szidják a fehér lisztet, a cukros süteményeket és tesznek hitet a szénhidrát csökkentett életmód mellett. De csak papíron, mert ami nincs leírva, az nem számít. Dietetikusom mesélte, hogy volt egy olyan páciense, akinek a naplója maga volt a megtestesült tökély, de az eredmények nem jöttek. Hosszú ideig tartott ez, amikor eljött a nap, hogy az alany visszafordult az ajtóból és azt kérdezte, hogy „minden nap eszek egy fél kiló fornettit; az ugye nem gond?”. Ez a történet annyira belém égett akkor, hogy kissé túlzásba is estem. Egy időben még a gondolatát is elhessegettem, hogy olyant egyek, amiben van egy mikrógrammnyi fehér liszt. Azóta megtanultam, hogy túlzásba esni semmi téren nem jó.

A következő recept pedig arra jó, hogy ha nem is büntetlenül, de nassolhassunk egy egészségeset. De ezzel sem eshetünk túlzásba, pedig nagyon nehéz leállni vele.

Hozzávalók:

• 1 dl almaecet
• 30 dkg kamut liszt – vagy teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt, vagy bármely egyéb liszt, amit tolerál a szervezeted
• 30 dkg zabpehelyliszt – késes betétű aprítóban darálom le a zabpelyhet, de nem túl finomra, hogy maradjon egy kis ropogósága
• 1 cs. sütőpor
• 10-10-10 dkg lenmag, szezámmag, napraforgó – azaz összesen 30 deka magmix, ami jól esik; én előre csomagolt keverékeket használok.
• 2 tojás – 1 egész tojás és egy fehérje a tésztába, egy sárga a kenéshez kell
• 25 dkg puha vaj/margarin
• 1 dl almaszósz – ha nincs a közeledben olyan bolt, ahol lehet kapni cukormenteset, akkor könnyen tudsz magadnak csinálni vagy használj növényi olajat helyette, de az azért megdobja a kalóriatartalmat
• 1 ek só

(Természetesen a fenti adag nem kis mennyiség, nyugodtan lehet felezni, azokkal a mennyiségekkel is lesz két nagy tepsivel.)

Mindent beledobsz egy tálba és a kezeiddel addig nyomkodod, amíg egy nagy, „egynemű” gombóccá nem áll össze. Aztán vékonyra kinyújtod (attól függ milyen ropogósan szereted), felszeleteled olyan alakzatra, amilyenre szeretnéd és sütőpapírral bélelt tepsibe helyezed a szeleteket. A tetejüket a tojássárgájával megkenjük. 180 fokra előmelegített légkeveréses sütőben (légkeverés nélkül 200 fok) 10-15 perc alatt készen is lesznek.

Nagyon, nagyon nehezen lehet abbahagyni. (Igen, meg lehet szórni a tetejét köménymaggal is. :)