Amikor egy szép, decemberi péntek délelőtt már századjára mentem el elvégezni a kisdolgomat, a Főnököm rákérdezett, hogy "te, nem vagy véletlenül cukros". Emlékszem még legyintettem is, hogy biztosan nem. A munkaidő után hazamentem, de nem akart kimenni a fejemből a kérdés. Hétfő reggel, az évvégi szabadságom első napján át is mentem a két házzal arrébb rendelő háziorvosomhoz, hogy lehet, hogy van némi gubanc az egészségemmel. Elő is kapta a cukormérőt és bökött. Amikor kijött az eredmény, döbbenten ránézett az asszisztensére. 27,9. Ott ültem és nem értettem, hogy ez mit jelent. (Az, hogy a normális éhgyomri vércukorszint 3,9 és 5,6 mmol/l között van, lövésem sem volt.) De az a döbbent nézés az orvosom arcán megváltoztatott bennem valamit.
Ebben a blogban a tapasztalataimról is szeretnék majd mesélni. Viszont ez nem egy egészségügyi blog. Nem szeretnék nagyon tanácsot adni senkinek, mivel mindenkinek a szervezete másképp reagál a dolgokra. Az elmúlt években megtapasztaltam az IR facebook csoportokban terjengő agresszív véleménynyilvánításokat, a kezdőket elrettentő "ledorongolásokat", a "mindenek feletti" igazságok kimondását. Ezt remélem nem csak én szeretném itt elkerülni.
Nem vagyok profi fotós, cukrász, szakács. Csak egy átlagos ember, akinek az átlagos, háromhavi vércukorszintje 7 alatt van. Ezek a receptek nálam működnek, bízom benne, hogy másoknál is. (Nyilván fontos, hogy a receptekben található mennyiségek nem egy adagokról szólnak. :)
Nemrég találtam egy dalt, ami ide illik. Még a címe is. :)
Na, de vágjunk bele a receptbe!
Hozzávalók:
- 400g skyr (vagy natúr joghurt, vagy növényi joghurt vagy ízesített, de cukormentes joghurt - mindegyikkel més eredményt fogsz kapni)
- 2 db tojás
- 50 g négyszeres erősségű édesítő
- vanília ízlés szerint (nekem van vaníliamalmom, abból reszelt bele)
- 100 g növényi olaj (igen, jó dolog a mérleg)
- 100 g darált mandula
- 130 g kamutliszt
- 1 zacskó sütőpor
- 50 g kakópor
- 5 evőkanál víz
- 2 teáskanál négyszeres erősségű édesítő
- 50 g vaj (és igen, le merem írni, vagy margarin)
Melegítsd elő a sütőt 180 fokra. Ez idő alatt keverd össze a darált mandulát, a kamutlisztet és a sütőport egy tálban. (Ha nincsen lehetőséged ezeket beszerezni, nyugodtan használj a mandula és a kamut helyett teljes kiőrlésű tönkölybúzalisztet, vagy szénhidrát-csökkentett lisztet; ugyanennyi mennyiségben, azaz 230 grammot).
A két tojást keverd el az 50 gramm négyszeres erősségű édesítővel (nem kell csudahabosra), add hozzá a skyr-t, egyneműsítés után pedig az olajat is keverjük bele. (Próbáltam már kókuszzsírral is, de nekem azzal nem jött össze.) Végezetül a száraz hozzávalókat keverjük bele a masszánkba.
Én szilikon kuglófformát használok, amit előtte olajspray-vel befújok. (Szerintem az olajspay hasznos dolog. Internetről párszáz forintért szereztem be egy műanyag verziót.) A keveréket átköltöztetem a formába, aztán mehet is az előmelegített sütőbe, 50 percre.
Miután kihűlt, már szeletelhetjük is.
Mivel szeretem, ezért készítettem rá egy csokiborítást. 50 gramm kakaóport és két teáskanál édesítőt összekevertem 5 evőkanál vízzel, kis lángon óvatosan melegítettem, majd hozzáadtam a vajat és addig kevergettem a kis lángon, amíg egynemű nem lett. Vigyázz, hogy ne égesd le! Pár perc állás után a kihűlt kuglófra kentem és megszórtam vágott mandulával.
12 szelet jön ki ebből a mennyiségből. Egy szelet ( a receptben megadott hozzávalókkal) olyan 133 kcal, szénhidrátból 13 g, fehérjéből 9 g, zsírból 8 g van benne. Nyilván a csokimázolmány nélkül kalóriaszegényebb.
Sajnos nem lehet az egészet egyszerre megenni, de így legalább többször vághatok bele.
